Hogyan válasszunk beltéri ajtót?

A korszerű beltéri ajtókat a falkávára, falcsonkokra szerelik fel, megnevezése: utólag szerelhető beltéri ajtó. (2000-es évek elejétől kezdődően kerültek piaci bevezetésre.)

Az ajtó tokborítás: a tokszerkezeten található elem, mely a beépítéskor rátakar a falsíkra, és eltakarja a szerelőhézagokat. Minden tokszerkezeten két oldalon található tokborítás a pánt oldalon fixen, míg a mások oldalon mozgatható verzióban kerül legyártásra.

A szakszerűtlen beépítés veszélyei

A szakszerűtlen beépítés két veszéllyel is jár:
Először is a megbontott tokszerkezet stabilitása nagymértékben romlik, az ajtó későbbi hibás működése (akadás, szorulás, kotyogás) mindig erre vezethető vissza.

Másodszor, aki így tesz, az nem használja ki az ajtótok falvéget átfogó és védő funkcióját. Az áthaladáskor ugyanis óhatatlanul is hozzáérünk a vakolt, festett falvéghez, ami a szennyeződés mellett a falsarok csúnya sérüléseit okozhatja.

FONTOS adat ajánlatkéréshez:

1. Már a beltéri ajtó megrendelésekor fontos ismerni a végleges falvastagságokat, hogy elkerüljük a beépítés során a meglepetéseket. Tudnunk kell azt is, hogy az utólag szerelhető beltéri ajtóknak a szakszerű beépítéséhez, minden oldalon egyenlő vastagságú és minimum 6 cm szélességű falcsonk igénye van. Amennyiben ez a feltétel nem adott, úgy a beltéri ajtót megrendelni és beépíteni nem szabad.
2. Tájékozódjunk és tervezzünk a megrendelés előtt, válasszuk mindig a szakszerű ajtószerelést, és döntsünk a teljes falvastagságot átfogó, ún. mélybélésű ajtótok mellett! (Mélybélésű tokok elhelyezésére például a főfalaknál van lehetőség.)
3. A Pallótokos beltéri ajtókat (2000-es évek előtt kerültek beépítésre), mindig a válaszfalak falazásával egyidejűleg helyezték el a válaszfalakba. Ezt követően kerültek a válaszfalak vakolásra. A pallótokos ajtók esetében nem kellett falcsonkokat kialakítani a pontos beépítéshez. Ez a típusú ajtó vakküszöbbel rendelkezik, mely 3 cm mélyen van bent az aljzatban a meglévő burkolatok alatt.

Ha a lakásodban ilyen beltéri ajtó van, és ezeket szeretnéd cserélni, akkor nem elég egy asztalos a probléma megoldásra. További kivitelezők kőműves, melegburkoló és festő bevonása is szükséges.

A pallótokos ajtók bontása után a kőművesnek javítania kell az aljzatot, valamint a nyílásokat át kell alakítania az átalakítást követően vakolni kell őket, ezt követően kerülnek általa javításra a hidegburkolatok. A kőműves után következik a melegburkoló, mely javítja a melegburkolatokat. A legvégén jöhet a festő, aki elvégzi a falak glettelését és festését. Az utólag szerelhető beltéri ajtó csak ezt követően kerülhet beépítésre.

Az utólag szerelhető beltéri ajtók esetében FONTOS tudni:

Az utólag szerelhető beltéri ajtók esetében már a megrendeléskor tudnunk kell, hogy milyen vastag válaszfalba, vagy főfalba szeretnénk beépíteni a beltéri ajtónkat. A falvastagság alatt mindig a vakolt, végleges felületképzéssel ellátott (tégla+ vakolat+ glettelés+ festés) falvastagságot értjük. Amennyiben ez az információ nem áll rendelkezésre ne rendeljünk beltéri ajtót.

Az alábbi adatok szükségesek a beltéri ajtó megrendeléséhez:

• A vakolt ajtónyílás szélessége:……………………..cm
• A vakolt ajtónyílás magassága a végleges burkolattól: ……………….. cm
• A vakolt bal oldali falcsonk vastagsága: ………………..cm
• A vakolt jobb oldali falcsonk vastagsága: ………………..cm
• A vakolt felső falcsonk vastagsága: ………………..cm
• Ajtó nyitásirányának meghatározása: jobbos/ balos

A fenti felsorolásban leírtak figyelmébe vételével láthatjuk, hogy az ajtó rendeléshez több paraméter is szükséges, ezért érdemes annak felmérését szakemberre bízni.

Az utólag szerelhető ajtók esetében a tokszerkezet úgy került kialakításra, hogy az ajtóborítások rendelkeznek állítási tartománnyal, így az ajtók beépítéskor a vakolatban lévő eltérések maximum plusz-mínusz 5 mm-ig korrigálhatók.

Mi van abban az esetben, ha csempézett falakba tervezel ajtót beépíteni?

Ez esetben az ajtó megrendelése és a csempézés előtt tisztázni kell a burkolóval, hogy milyen magasságig kerül burkolásra a falfelület. Amennyiben Magyar Szabványnak megfelelő magasságú beltéri ajtót rendelünk, úgy az oldalfalat minimum 230 cm magasságig kell burkolni.

Fürdőszobák esetében a vakolt falvastagságot a burkolattal együtt értendő. Az ajtó borítása mindig a csempeburkolatra takar rá. (12 cm vakolt fal + burkolat = 14 cm vtg. falazatot jelent). Amennyiben a falon például konyha esetében, a burkolat nem teljes felületen lesz elhelyezve, hanem csak részben úgy a burkolónak az ajtó beépítését követően kell befejeznie az oldalfal burkolását.

Az utólag szerelhető beltéri nyílászárók beépítése szinte az utolsó folyamatok közé tartozik. A beltéri ajtókat beépíteni csak kizárólag akkor lehet, amennyiben az alábbi feltételek adottak:

• Az aljzatok és vakolatok nedvességtartalma nem haladja meg a 2% CN értéket.
• A lakás páratartalma nem több mint 50-55% relatív páratartalom.
• A válaszfalak és főfalak az ajtónyílások esetében egyenlő vastagságú vakolattal el vannak látva.
• A vakolt felületek a festő leglettelte és minimum 1 rétegben lefestette.
• A hidegburkoló végzett az aljzat burkolásával
• A melegburkoló elhelyezte az aljzaton a melegburkolatokat.

A beltéri ajtók beépítését követően a hidegburkolónak, melegburkolónak a lábazati burkolását és szegését kell elvégeznie. Ezt követően a festőnek el kell végezni a falak második rétegének felületkezelését.

Több esetben is előfordul, hogy a falazatok függőjében eltérés van. Ezt az eltérést a beltéri ajtó beépítéssel nem szabad lekövetni, az ajtókat mindig függőben kell elhelyezni a kialakított falnyílásba.

FONTOS, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem a beltéri ajtónak kell kijavítania és eltüntetnie az esetleges falazat, vakolat és glettelési hiányosságokat.

TOVÁBBÁ FONTOS AZ IS, hogy a beltéri ajtó beépítés munkadíja nem tartalmaz kőműves, festő, burkoló szakipari munkákat, erre mindig keressünk megfelelő szakembert.